Balázs Sudár Jan 16, 2010:

Működési elv azonos megnevezés nem (az angolban van vagy 10 féle anchor), zinc plated or stainless steel, mindegy, túllihegtük egy kissé. Legyen acél feszítőék...

Andras Szekany Jan 16, 2010:

az idézett link alapján méginkább "feszítőék". Tény, a fürdőszobai feszítőék másképp néz ki, és tény, hogy a működési elvük azonos. Ezt itt valóban, nagy(obb) szilárdságú kötésekhez használják (zink plated! egyébként) és ilyen kötés csak betonban képzelhető el. De, feszítőék (?!) vagymi

Balázs Sudár Jan 16, 2010:

Hogy miért acél, miért nem azonos fürdőszobai tiplivel, miért számít a szilárdsága...stb.

http://www.drop-in-anchor.com/index.htm#dropinFeatures

A fenti link mindent elmagyaráz.

Balázs Sudár Jan 13, 2010:

Azért a hüvely alábbi (gépészeti) leírása nem egészen pontos. (Pl. kúpos illesztőhüvely). A szilárdság, mint minden kötőelemnél, itt is szerepet játszik. Ezért nem használnak műanyag elemet a "heavy duty" feladatokra.

Andras Szekany Jan 13, 2010:

a hüvely olyan gépészeti értelmű alkatrész, amelyet valamire felhúzunk, és ott valamilyen célt (pl. szigetel = szigetelő hüvely) fejt ki. A Spreizdübel aka anchor jellegzetes szerepe, hogy lyukat fúrnak, abba egy betétet ("ék") tesznek, majd belecsavarnak egy csavart. A szilárdság nem játszik lényeges szerepet (persze, de), mivel van 3-as facsavarhoz való műanyag ék is (fürdőszoba tükör). A funkció azonos. Szal, nem teccik a javaslatod.

Balázs Sudár Jan 13, 2010:

Ha semmiképp sem tetszik a javaslatom, akkor: legyen feszítőhüvely. (ld. http://www.detaker.hu/Elematic.htm) A megadott linken is látható a teljes káosz "dűbel" kérdésben. Emellett az is látható, hogy a nagyszilárdságú fém rögzítéseknél szerepel a keresett elem.

Balázs Sudár Jan 12, 2010:

Mivel minden modern beszerelés (nyugat)németekkel történt (a győri Rábában is), sok kifejezés egy az egyben átjött. A nyers kifekezés idővel (ld. a rengeteg német jövevényszót) megfő a nyelvhasználati üstben. A nyelvművelés állandóan harcol a gyakorlati nyelvészettel, de bizonyos esetekben ez szélmalomharc - szerintem.

Andras Szekany Jan 12, 2010:

ha valaki ad valamit az édes anyanyelvére, akkor igyekszik kerülni a nyers, durva idegen kifejezéseket -sztem. Szoftver fordítók kiemelkedőek ebben egyébként - mármint az anyanyelv kifordításában. A megrendelő persze követelhet (Kunde = König), de neki is meg lehet mondani, hogy ....

Andras Szekany Jan 12, 2010:

valaha, mondjuk 30-35 éve a Csepeli Acélműben szereltem gépet németekkel. Akkoriban a modernebb technika javában ismeretlen volt Mo.-n, pl. a feszítőék sem létezett. A német szakik, akik originál ámerikai technikát hoztak magukkal (Maxipress, Tiffin, Ohio) 2500 tonnás kovács-sajtó - hoztak ilyen holmikat is - meg más hasonló alkalmakkor is lehetett találkozni ilyesmivel. Pl. az NDK-ból akkoriban nem jött ilyesmi. Aztán gyött a rencerváltás, és bezúdult sokminden a technikában is. Jó példa az "ABA - gyűrű", aminek tudtommal ma sincs bevett neve, pedig rengeteg helyen használjuk. A jelenség: nem tudom a nevét, majd mondok valamit, kb. innentől származik. A dűbel ennek sajnos kiemelkedő példája.

Balázs Sudár Jan 12, 2010:

Akkor elég egyenesági átvétel Kb. "csárda " vagy rükverc

Andras Szekany Jan 12, 2010:

Spreizdübel aka feszítőék

Balázs Sudár Jan 12, 2010:

Egyébként honnét ered a dűbel? Tényleg érdekelne.

Balázs Sudár Jan 12, 2010:

Én mindig a tiplit használtam, viszont több megbízó dűbelt követelt meg. Ha azt nézem, hogy mennyire életszerű ez a mondat: "Már megint kicsi lett ez a xxxxx feszítőék?" Akkor nyilván tipliznék én is.

Andras Szekany Jan 12, 2010:

a tipli jövevényszó, és már a nagyapám is használta - tőle hallottam talán először (sok éve). A "dűbel" mint magyar szó viszont germanizmus, abból is a legrosszabb fajta, mert csinálmány. Kínból csinált.

Balázs Sudár Jan 12, 2010:

A tipli és a dűbel sem szép, a sublert kinevelték belőlem, de a boltban még most is tiplit kérek. Ez nem fordítói csinálmány, hanem jövevényszó, melyet átvett a szakmai és mindennapi nyelv is. Vagy én lennék túl sváb?

Andras Szekany Jan 12, 2010:

a subler germanizmus, meg a fangli is, meg a tipli is, ami a dűbel leánykori neve. Aki dűbelt mond, nem ismeri az anyanyelvében lévő jövevény-szavakat ... azt hiszem. Azért, mert sokan használják a fordítók kínból született csinálmányát, még nem jelenti azt, hogy helyes.