A lelőhelyvizsgálat rendszerint négyzethálós módszerrel történik. Ez azt jelenti, hogy a kijelölt területre szabályos négyzethálót tűzünk ki, lehetőleg geodéta segítségével. Elegáns, ha ez a négyzetháló a fő égtájak felé van tájolva, azonban ez nem kötelező elvárás. Ha a terep adottságai miatt az ilyen rendszerben sok töredékes
egység keletkezik, ráadásul bizonytalan szélekkel, akkor nem érdemes a kitűzésnek ezt a módját választani.
A négyzetháló minden egységét egyedi azonosítóval kell ellátni. Ez lehet betű és szám kombinációja, de lehet egyszerű folyószámozás is. A lényeg az, hogy bármikor könnyedén azonosítható legyen bármelyik vizsgálati egység, és kizárjuk a tévedés lehetőségét. Célszerű ezért az egyes egységek jelölését a terepen is láthatóvá tenni. Erre leszúrható táblácskák, vízálló felirattal a legcélszerűbbek, de a karó oldalára ráírt jelölés is megfelel a célnak. Elengedhetetlen viszont, hogy a kitűzéssel egyidejűleg összesítő rajz is készüljön, amely egyértelműen ábrázolja az egyes vizsgálati egységek helyét és elnevezését. Ha a munkában több brigád is részt vesz, ezen áttekintő rajz másolatának mindenki számára rendelkezésre kell állnia.

Térképi feldolgozás. Érdemes a napi térképi adatállományt esténként számítógépbe másolni, és ha megvan rá a technikai lehetőség (hardver-szoftver) már térinformatikai rendszerbe is lehet illeszteni. Ez nagyban megkönnyíti az adatok azonnali elemzését, mely már a következő napi munkánál is segítséget nyújthat.
Adatfeldolgozás. Attól függően, hogy a nap folyamán a leíró adatokat miképpen rögzítettük, sort lehet keríteni ennek elektronikus mentésére vagy átírására, esetleg strukturált adatbázisba való beírására. Ezt a munkát, feltéve, hogy van biztonságosan elmentett állományunk, már több nappal később, a dokumentáció készítésre kijelölt munkanapokon (lásd fentebb) el lehet végezni. A dokumentáció kötelező része a Lelőhelybejelentő adatlap (LBA), melynek struktúrája alkalmas arra, hogy adatbázist készítsünk, és a terepen felvett
adatokat az egyes rovatokba beillesszük. Ha saját adatbázist építünk, akkor is célszerű az LBA rovatait alapul venni és szükség szerint bővíteni, mert ezzel a dokumentáció és a későbbi adatmigrálás is könnyebbé válik. A részletes szöveges leírást minden nehézség nélkül be lehet illeszteni az LBA Földrajzi leírás című rovatába, az egyes régészeti jelenségek alá pedig a hozzájuk tartozó leletek leírása kapcsolható.
http://tortenelemszak.uni-miskolc.hu/Hallgatoi_anyagok/BA_re...

96. oldal Ásatási felszerelés
műanyag kis táblák objektum és stratigráfiai számokhoz stb.
• műanyag letűzhető jelzőtáblák fotózandó objektumok mellé stb.

A munkálatok előzménye az úgynevezett megelőző ásatás vagy mentő feltárás, mely július 23-án vette kezdetét. „Minden nagyobb felújításnak vagy építkezésnek feltétele a régészeti feltárás, ezért a Műemlékvédelmi Hivatal erre a területre is előírta azt”- közölte Titton Viktória, a Füleki Vármúzeum igazgatója. Mivel több helyen zajlik majd az építkezés, a régészek is több ellenőrző szelvényt nyitottak. „Egyelőre négy szelvényt nyitottunk. Kettőt a kisbástya mellett, ahol a valamikori városfal maradványait kutatjuk. Ha megtaláljuk az alapokat, akkor a projekt részeként ezek láthatóvá válnak. A másik két szelvényünket azon a területen nyitottuk, ahol az illemhelyeket szeretnék majd felépíteni. Itt már a rétegeket kutatjuk. https://ma7.sk/tajaink/regeszeti-feltarasok-kezdodtek-fuleke...


Régészeti kutatások Magyarországon 1999.

oszk.hu
https://epa.oszk.hu › pdf › EPA03447_regeszeti_k...
PDF
Az 1999-es ásatást közvetlenül az előző két évben meg nyitott szelvények mellett (100/50, 100/60 és 100/70) folytattuk, feltárva a 110/ 60-as szelvény ...

--------------------------------------------------
Note added at 2 nap 1 óra (2023-05-27 12:13:20 GMT) Post-grading
--------------------------------------------------

Szívesen máskor is (gyermekkoromban arról ábrándoztam, hogy régész vagy nőgyógyász leszek... egyik se jött össze :)