Glossary entry (derived from question below)
English term or phrase:
person-first language
Hungarian translation:
az egész mondat: személyközpontú nyelvezet, de itt inkább attitűd
Added to glossary by
Attila Bielik
Mar 29, 2023 09:19
1 yr ago
23 viewers *
English term
person-first language
English to Hungarian
Social Sciences
Human Resources
fogyatékossággal élő munkavállalók
When in doubt, use person-first language, such as “person with a disability” rather than “disabled person.”
köszönöm a javaslatokat!
Attila
köszönöm a javaslatokat!
Attila
Proposed translations
(Hungarian)
5 | az egész mondat: személyközpontú nyelvezet, de itt inkább attitűd | Erzsébet Czopyk |
4 | személyközpontú nyelvhasználat | Sakshi Garg |
Proposed translations
13 hrs
Selected
az egész mondat: személyközpontú nyelvezet, de itt inkább attitűd
When in doubt, use person-first language, such as “person with a disability” rather than “disabled person.”
Ha kételeyei merülnének fel, használjon személyközpontú nyelvezetet, tehát pl. 'fogyatékossággal élő személy' és ne a 'fogyatékos' szót.
Ami fontos, hogy nem fogyatékkal élő, a abszolút píszí a fogyatékossággal élő személy.
https://docplayer.hu/3019088-Szemelykozpontu-terapias-elemek...
Kapcsolati kompetenciák – Rogers
A személyközpontú pszichológia alapítóját, Carl Rogers-et is erősen foglalkoztatta a kérdés, hogy mely tényezők lehetnek felelősek a személyiség és a
viselkedés változásáért az eltérő pszichoterápiás irányzatokban (Rogers, 1981). Azt feltételezte, hogy a terapeutáknak vannak bizonyos közös alap-attitűdjeik, melyek
minden terápiás megközelítésben, módszertől függetlenül hatnak a kliensre, s elősegítik a változást. Másképpen fogalmazva, ha a kliens és a terapeuta közötti pszichológiai
kapcsolatban érvényesülnek bizonyos feltételek, akkor konstruktív vagy terápiás hatású személyiségváltozások jönnek létre a kliensnél. Ezek közül az attitűdök vagy kapcsolati
kompetenciák közül Rogers hármat emel ki és empirikus kutatásokkal alá is támaszt írásában, mint amelyek nélkülözhetetlenek egy sikeres, vagyis konstruktív változást
előidéző terápiás eset kibontakozásához.
Az első a terapeuta hitelessége vagy kongruenciája, amely azt jelenti, hogy a terapeuta számára saját érzelmei is hozzáférhetők, tudatosíthatók, átélhetők, és
megfelelő időben ki is fejezhetők. Ez teszi lehetővé a klienssel való személyes kapcsolatot, a bizalom kialakulását kettejük között, s így a kliens személyiségének
érését (Rogers, 1981). A második egy feltétel nélküli elfogadó attitűd a terapeuta részéről, melyben a klienset pozitívan és előítélet-mentesen, érdeklődő figyelemmel
szemléli a terapeuta. A változás előidézésének harmadik kulcsfontosságú feltétele, hogy a terapeuta érzékeny empátiájával képes legyen a kliens világának megértésére.
Mindezen attitűdök meglétén túl az is szükséges a terápiás változás előidézéséhez, hogy a kliens is érzékelje ezeket a jellemzőket a terapeutával történő interakciók során.
--------------------------------------------------
Note added at 13 óra (2023-03-29 23:15:11 GMT)
--------------------------------------------------
https://www.ppk.elte.hu/dstore/document/372/Korbai_Hajnal_di...
--------------------------------------------------
Note added at 13 óra (2023-03-29 23:16:27 GMT)
--------------------------------------------------
Természetesen az abszolútot akartam írni.
Ha ez nem valami tudományos értekezés, akkor ne használd a nyelvezet szót, mert... túl száraz.
Ha kételeyei merülnének fel, használjon személyközpontú nyelvezetet, tehát pl. 'fogyatékossággal élő személy' és ne a 'fogyatékos' szót.
Ami fontos, hogy nem fogyatékkal élő, a abszolút píszí a fogyatékossággal élő személy.
https://docplayer.hu/3019088-Szemelykozpontu-terapias-elemek...
Kapcsolati kompetenciák – Rogers
A személyközpontú pszichológia alapítóját, Carl Rogers-et is erősen foglalkoztatta a kérdés, hogy mely tényezők lehetnek felelősek a személyiség és a
viselkedés változásáért az eltérő pszichoterápiás irányzatokban (Rogers, 1981). Azt feltételezte, hogy a terapeutáknak vannak bizonyos közös alap-attitűdjeik, melyek
minden terápiás megközelítésben, módszertől függetlenül hatnak a kliensre, s elősegítik a változást. Másképpen fogalmazva, ha a kliens és a terapeuta közötti pszichológiai
kapcsolatban érvényesülnek bizonyos feltételek, akkor konstruktív vagy terápiás hatású személyiségváltozások jönnek létre a kliensnél. Ezek közül az attitűdök vagy kapcsolati
kompetenciák közül Rogers hármat emel ki és empirikus kutatásokkal alá is támaszt írásában, mint amelyek nélkülözhetetlenek egy sikeres, vagyis konstruktív változást
előidéző terápiás eset kibontakozásához.
Az első a terapeuta hitelessége vagy kongruenciája, amely azt jelenti, hogy a terapeuta számára saját érzelmei is hozzáférhetők, tudatosíthatók, átélhetők, és
megfelelő időben ki is fejezhetők. Ez teszi lehetővé a klienssel való személyes kapcsolatot, a bizalom kialakulását kettejük között, s így a kliens személyiségének
érését (Rogers, 1981). A második egy feltétel nélküli elfogadó attitűd a terapeuta részéről, melyben a klienset pozitívan és előítélet-mentesen, érdeklődő figyelemmel
szemléli a terapeuta. A változás előidézésének harmadik kulcsfontosságú feltétele, hogy a terapeuta érzékeny empátiájával képes legyen a kliens világának megértésére.
Mindezen attitűdök meglétén túl az is szükséges a terápiás változás előidézéséhez, hogy a kliens is érzékelje ezeket a jellemzőket a terapeutával történő interakciók során.
--------------------------------------------------
Note added at 13 óra (2023-03-29 23:15:11 GMT)
--------------------------------------------------
https://www.ppk.elte.hu/dstore/document/372/Korbai_Hajnal_di...
--------------------------------------------------
Note added at 13 óra (2023-03-29 23:16:27 GMT)
--------------------------------------------------
Természetesen az abszolútot akartam írni.
Ha ez nem valami tudományos értekezés, akkor ne használd a nyelvezet szót, mert... túl száraz.
4 KudoZ points awarded for this answer.
Comment: "Köszönöm a segítséget!"
3 hrs
személyközpontú nyelvhasználat
The passage refers to "person-first language" and explains that it is a way of communication that emphasizes the person, rather than their disability or other characteristic. It involves using language that recognizes the individual's humanity and uniqueness, rather than defining them solely by a particular label or trait.
Something went wrong...